16.rész Régi-új ismerős

Az ajtóban Castiel állt.A szokásos ruhában a tűzvörös hajával,de most valami más volt...Ordítottam anyáéknak,hogy megyek,mielőtt bármit szólhattak volna elindultam.Castiel megfogta a karom és húzott magaután.

-Várj már Castiel.
Nem szólt semmit csak ment tovább.
-Castiel-szóltam rá erőteljesen
De ő továbbra sem figyelt rám csak odahúzott magához és meg akart csókolni.

Kihúztam magam a kezei közül és ekkor megláttam Lisandert.

-LISANDER VÁRJ!!!-szaladtam utána

-HAGYJ ENGEM BÉKÉN!-ordított vissza idegesen

-Lisander sajnálom én nem akartam!

-Láttam amit láttam.-mondta szemrehányóan

-LISANDER!!

De ezt már nem hallotta,mert kifordult az utcából.Én csak ránéztem Castielre idegesen és hazáig futottam.Anyu rámnézett csak intett,hogy menjek föl,gondolom látta rajtam,hogy ki vagyok.Mikor felértem a szobámba becsuktam az ajtót és kitört belőlem a zokogás.

-Nem én nem ezt akartam...-suttogtam-Nem hiszem el.

Ekkor kopogás szakította meg a sírásom,anyu lépett be az ajtón.

-Szia.

-Anyaaaaa-borultam a nyakába

-Ne sírj kincsem.Egyik fiú sem éri meg azt,én is átéltem ezt amit te.-mondta és közben a fejemet simogatta.

-D-de én nem ezt akartam.

-Nyugodj le és mesélj el mindent.

Elmeséltem,hogy Castiel megcsókolt azt,hogy Lisander meglátta,mindent.Éppen szólalt volna meg mikor csöngettek.

-Várj kinyitom.-mondta miközben kiment

Én csak feküdtem az ágyban és gondolkodtam,ekkor belépett egy magas srác.Gyönyörű mosollyal,fekete hajjal és sárga csillogó szempárral,nekidőlve a falnak köszöntött.

-Szia Sarah,rég láttalak!-szólalt meg laza mosollyal az arcán

Egy ideig csak néztem,gondolkoztam...Mikor rájöttem ki is ő nem szóltam egy szót sem,csak odaszaladtam hozzá és megöleltem.

-VIKTOR!!!-töröltem le a könnyeim

-Mi történt? Te sírsz? Kit kell megverni?-nevet

-Hát az hosszú-hosszúúúúú sztori.

-Időm mint a tenger.

-Hát jó.

Elmeséltem neki mindent töviről hegyire mi miért volt stb,és észrevettem,hogy már a történetem felénél elaludt.

15.rész Hazaengedtek

Mikor felkeltem pittyogást hallottam másodpercenként magam mellől.Megdörzsöltem a szemem és felültem,valaki ott ült mellettem az nem láttam tisztán,mert le volt hajtva a feje és aludt,meg persze még homályosan láttam.Újra megdörzsöltem a szemem és a haja színéről fel is ismertem.Megsimogattam puha arcát ő komásan fel ébredt és megkönnyebbülten rám mosolygott,majd megölelt.

 

-Soha többet ne csináld ez velem.-nézett a szemembe

-Szeretlek!-suttogtam a fülébe és megcsókoltam

Még egy ideig csak fogtuk egymás kezét és csak néztük egymást,de megtörtem a csendet.
-Hogy kerültem ide mi történt?
-Hát miután behoztak azután megint majdnem.....
-Értem,nyugi élek és virulok-vigyorogtam rá-És egyébként mikor is mehetek haza,mert már most nem tetszik ez a kórház...?
-Még ma vár rád pár vizsgálat,aztán holnap hazamehetsz.
-Ezaz.
Ekkor belépett az orvos.
-Jó reggelt.-szólalt meg kedves hangon
-Jó napot-köszönt vissza illedelmesen Lis.

-Kérem menjen ki.

-Rendben,szia Sarah majd beszélünk-integetett kifelé menet

Megvizsgáltak,vérnyomást mértek stb.Miután vége lett a vizsgálatoknak anyu lépett be.

-Szia kincsem.-mosolygott

-Szia anyu.-nyomtam egy puszit az arcára

Láttam,hogy a kezében egy csomó édesség és gyümölcs volt.

-Úúúúú az az enyém? -kérdeztem csillogó szemmel

-Igen-és a kezembe nyomta a kosarat amibe az édesség volt

Fel is bontottam egy milkát megkínáltam anyut ő csak megrázta a fejét és meg be is faltam...Még beszélgettünk és aztán hazament,mert 6-kor mentek apu munkatársával étterembe.Aztán csak egyedül voltam a szobába,ilyenkor mit jó csinálni mikor csönd van és nyugalom? Hát olvasni! Elővettem a kedvenc könyvemet és olvasni kezdtem.Aztán hirtelen 9 óra lett.Lekapcsoltam a villanyt és elaludtam.

Reggel felkeltem kinyitottam a szemem és rájöttem,hogy ma mehetek haza.Kiugrottam az ágyból(Szó szerint...) Felöltöztem bepakoltam és felhívtam anyut,hogy jöjjön értem.Azt mondta 10 perc és itt van.Még az is olyan hosszú időnek tűnt,mert egyedül voltam.Elköszöntünk az orvostól és elindultunk haza.Útközben megláttam Castielt és csak intettem anyunak,hogy menjen majd megyek egyedül.Odamentem hozzá és nem szólt semmit csak átölelt.

 

-Ne csinálj többet ilyet!Aggódtam érted!

-Aggódtál?-néztem rá kérdőn

-Igen te butus.

-Figyelj most nincs időm beszélni.Sietnem kell apuval sem találkoztam már rég.

-Oké de figyelj estefelé elmegyek érted és elmegyünk valahova enni.

-Jólvan sziaa.-integettem és közben szaladtam haza

Még otthon kipakoltam,elpakoltam a szobámba,beszélgettem apuval,megfürödtem és este is lett.Na ilyenkor gyorsan telik az idő...Csöngetést hallottam és leszaladtam gondoltam Castiel az,és hirtelen vége lett a résznek...(:D)